Miskolc és környéke

A Miskolci Nemzeti Színház hazánk legrégibb elsőként magyar nyelven játszó kőszínháza az 1843-ban leégett első miskolci színházépület szomszédságában 1847-1857 között épült későklasszicista-romantikus stílusban. A Hermann Ottó Múzeum napjaink avasi műemlék együttesének egyik kiemelkedő, szépen felújított épülete. Itt működött a város legkorábbi iskolája. Az épület 1899-től múzeum, magja valószínűleg a XV. században épült. Állandó része Szász Endre hagyatékának bemutatása. A Rákóczi ház egy emeletes barokk épület, a szomszédos “Sötét kapuval” együtt hangsúlyos és jellegzetes pontja a település fő utcájának, 1702-ig az egyetlen “felház”, azaz emeletes lakóház Miskolcon. A XVIII. század elején két alkalommal II. Rákóczi Ferenc fejedelem szállásaként szolgált a kúria – innen ma közkeletű elnevezése: Rákóczi-ház. A Színháztörténeti és Színészmúzeum a színjátszás történetéről ad lényeges információkat. Ebben a városban jött létre az ország első kőszínháza. A borospincékről ismert Avas-hegy oldalában áll az ország egyik legszebb gótikus csarnoktemploma, az Avasi református templom. A különálló, XVI. századi faharangtoronyból negyedóránként szép harangjáték hallatszik. Az Avason található Avasi-kilátóból körpanoráma nyílik a városra. Jó időben nemcsak a Zempléni-hegyeket, hanem az Alacsony-Tátrát is láthatjuk. A XVIII. századi barokk stílus értékes emléke a minorita templom és kolostor, az evangélikus templom és aMindszenti-templom, mely előtt a kőből faragott csupros Mária-szobor áll.

Miskolc belvárosától mintegy 8 kilométerre, a Bükk hegység lábánál, gyönyörű természeti környezetben található aDiósgyőri vár, melyet rangos hely illet meg Magyarország műemlékei között. Nagy Lajos király 1364-ben nagy birtokrészt csatolt a várhoz, amelyet aztán pompás, gótikus királyi várkastéllyá épített ki. Napjainkban a Diósgyőri vár tágas belső udvara kulturális rendezvényeknek, koncerteknek, színházi előadásoknak ad otthont; a rondellában, a kazamatában és a tornyokban pedig látványos kiállítások várják a látogatókat.

Lillafüred jelképe, a híres Palotaszálló neoreneszánsz stílusban épült 1925-ben. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás étterem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületektől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal. A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, és ennek megerősítésére egy támfalakkal tagolt teraszos sétányrendszert, Függőkertet alakítottak ki. Innen nyílik az Anna-mésztufabarlang és több kisebb kőfülke, itt áll József Attila szobra és István főherceg látogatásának emlékoszlopa; a sétányról pedig szépen látszik hazánk legmagasabb (20 méteres) vízesése. A függőkertet két oldalról a Szinva, illetve a Garadna határolja, tetején a szálló áll, az aljáról kőhídon át Felsőhámor faluba sétálhatunk. A Lillafüredi Állami Erdei Vasút, mely szintén az 1920-as években épült. A kisvasút Miskolctól egészen Garadnáig közlekedik, télen fűtött kocsikkal. A természetbarangolók figyelmébe ajánljuk a Lillafüredi tanösvényt, mely az Anna-barlangtól indul, illetve azIstván-barlangot és a Szeleta-barlangot, a Hámori-tavat a Garadna völgyében, a legendás Molnár-sziklát, aFehérkőlápát és a Hámori-sziklát.