Történetünk

Hernádvécse története

Hernádvécse települést II. András uralkodásának idejében német telepesek lakták „a királyné németjei”, akik Beatrix királyné alattvalói voltak. Az 1235-ös első írásos feljegyzésre, melyben „Weytha” néven említik a települést, a helység címere is utal, mely a legújabb kor művészeti terméke. Takács Tibor a kastélyhotel megálmodója megrendelésére Józsa Sándor debreceni művész készítette.

1491-ben a falu Kassa város tulajdonába került, majd II. Lajos király 1517-ben több településsel együtt Szőllősi Balázsnak adományozta, aki a Vécsey család első ismert őse. Ezen időszaktól kezdődően a Vécsey család egészen az 1800-as évek közepéig birtokolta a falut.

A történelem nem kímélte ezt a vidéket sem. Az 1640-es években a portyázó török hadak betörtek az Abaúji térségbe és feldúlták a környező falvakat is. Hernádvécse közel egy évszázadra elnéptelenedett olyannyira, hogy 1696-ban az evangélikus temploma is elpusztult.

A falut 1730-ban jóval a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc után magyar és ukrán telepesek népesítették be. A település újjáépítése lendületes volt, gyors gazdasági és közigazgatási fejlődés kezdődött, így már 1735-ben törvényszékkel rendelkezett és 1735-1760 között több nagyobb épület is felépült és kialakult a dombok közé ékelődött településszerkezet.

Vécsey-Sardagna kastély

A műemléki védelem alatt álló Vécsey-Sardagna kastély 1790-ben épült késő-barokk stílusban, amire copf típusú kapukeretei is utalnak. Ekkor még a Vécsey család zsindelytetős kúriája. 1811-ből már átépítéséről szólnak adatok. A kastély kertes domboldalon, szabadon álló, erősen megnyújtott, téglalap alaprajzú épület. A kastélyt és a birtokot az 1850-es években a Vécseyek eladták Dorner Ferenc kassai ügyvédnek, akinek leánya 1860-ban hozzáment Sardagna Jánoshoz. Hozomány gyanánt az egykori Vécsey birtok lakói a Sardagnák lettek, egészen 1949 decemberéig, amikor elvették a kastélyt a családtól. A család utolsó itt született sarja báró Sardagna János 2008-ban Baselben hunyt el. Az államosítást követően a kastélyban mezőgazdasági szakiskola létesült, majd gyógypedagiógiai iskola költözött az épületbe. 1998-ig gyermekotthonként működött, azóta kihasználatlanul, üresen állt, állaga évről-évre romlott. A kastélyt ebben a szomorú állapotban vásárolta meg 2007-ben a teljes felújítást, bővítést, igazából az életre keltést felvállaló debreceni tulajdonos: Takács Tibor. Reméljük, hogy a kastély visszatér hajdani, életet adó gazdasági, társasági jelentőségéhez. A kastély hajdani nagyméretű kertje a XX. század végére szinte teljesen elvadult, megritkult, azonban a jelenlegi átalakításoknak köszönhetően a kert újjáéled, a régi hagyományos növények, tölgyek, platán, gesztenyefák, fenyők, cserjék és csodálatos virágfajták mind visszakerülnek méltóan az új köntösbe öltözött műemlék kastélyhoz.

Római katolikus templom

hernadvecse-romai-katolikus-templom

A falu másik műemléke a római katolikus templom 1811-ben épült késő-barokk stílusban. Vécsey Jánosné báró Splényi Zsuzsanna, a falu birtokosnője építtette. A templom érdekessége, hogy a templom megvalósulása Mária Lujza adománya.

1810 körül, amikor Napóleon Oroszországot akarta meghódítani ugyanis, első felesége Mária Lujza útnak indult, hogy férjét meglátogassa a harctéren. Pontosan be volt osztva, hogy a császárné mikor, hol száll meg, falusi szálláshelyeken vagy nemesi kúriákban. Így történt az, hogy útja során Hernádvécsén a Vécseyek lakhelyét is meglátogatta, és ott nyugodni tért. Amikor reggeli felkelt és szentmisére kívánt menni, házigazdája, Vécsey Ágoston közölte vele, hogy sajnos Hernádvécsén nincs templom. Távozásakor ezért 1000 dukátot adott a Vécseyeknek a katolikus templom felépítésére.

A templom állaga – a kastélyhoz hasonlóan – az évszázadok során erősen leromlott, de a templom tornya és homlokzatfala ma – köszönhetően a kastély felújítójának – ugyancsak frissen renoválva köszönti az ide látogatókat. A falu evangélikus temploma 1790-ben épült műemlék szintén impozáns hírnöke a múltnak.