fbpx

Történetünk

Hernádvécse története

Hernádvécse települést II. András uralkodásának idejében német telepesek lakták „a királyné németjei”, akik Beatrix királyné alattvalói voltak. Az 1235-ös első írásos feljegyzésre, melyben „Weytha” néven említik a települést, a helység címere is utal, mely a legújabb kor művészeti terméke. Takács Tibor a kastélyhotel megálmodója megrendelésére Józsa Sándor debreceni művész készítette.

1491-ben a falu Kassa város tulajdonába került, majd II. Lajos király 1517-ben több településsel együtt Szőllősi Balázsnak adományozta, aki a Vécsey család első ismert őse. Ezen időszaktól kezdődően a Vécsey család egészen az 1800-as évek közepéig birtokolta a falut.

A történelem nem kímélte ezt a vidéket sem. Az 1640-es években a portyázó török hadak betörtek az Abaúji térségbe és feldúlták a környező falvakat is. Hernádvécse közel egy évszázadra elnéptelenedett olyannyira, hogy 1696-ban az evangélikus temploma is elpusztult.

A falut 1730-ban jóval a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc után magyar és ukrán telepesek népesítették be. A település újjáépítése lendületes volt, gyors gazdasági és közigazgatási fejlődés kezdődött, így már 1735-ben törvényszékkel rendelkezett és 1735-1760 között több nagyobb épület is felépült és kialakult a dombok közé ékelődött településszerkezet.

Vécsey-Sardagna kastély

A műemléki védelem alatt álló Vécsey-Sardagna kastély 1790-ben épült késő-barokk stílusban, amire copf típusú kapukeretei is utalnak. Ekkor még a Vécsey család zsindelytetős kúriája. 1811-ből már átépítéséről szólnak adatok. A kastély kertes domboldalon, szabadon álló, erősen megnyújtott, téglalap alaprajzú épület. A kastélyt és a birtokot az 1850-es években a Vécseyek eladták Dorner Ferenc kassai ügyvédnek, akinek leánya 1860-ban hozzáment Sardagna Jánoshoz. Hozomány gyanánt az egykori Vécsey birtok lakói a Sardagnák lettek, egészen 1949 decemberéig, amikor elvették a kastélyt a családtól. A család utolsó itt született sarja báró Sardagna János 2008-ban Baselben hunyt el. Az államosítást követően a kastélyban mezőgazdasági szakiskola létesült, majd gyógypedagiógiai iskola költözött az épületbe. 1998-ig gyermekotthonként működött, azóta kihasználatlanul, üresen állt, állaga évről-évre romlott. A kastélyt ebben a szomorú állapotban vásárolta meg 2007-ben a teljes felújítást, bővítést, igazából az életre keltést felvállaló debreceni tulajdonos: Takács Tibor. Reméljük, hogy a kastély visszatér hajdani, életet adó gazdasági, társasági jelentőségéhez. A kastély hajdani nagyméretű kertje a XX. század végére szinte teljesen elvadult, megritkult, azonban a jelenlegi átalakításoknak köszönhetően a kert újjáéled, a régi hagyományos növények, tölgyek, platán, gesztenyefák, fenyők, cserjék és csodálatos virágfajták mind visszakerülnek méltóan az új köntösbe öltözött műemlék kastélyhoz.

Hernádvécse római katolikus temploma szállodánkkal szemben helyezkedik el

Római katolikus templom

A falu másik műemléke a római katolikus templom 1811-ben épült késő-barokk stílusban. Vécsey Jánosné báró Splényi Zsuzsanna, a falu birtokosnője építtette. A templom érdekessége, hogy a templom megvalósulása Mária Lujza adománya.

1810 körül, amikor Napóleon Oroszországot akarta meghódítani ugyanis, első felesége Mária Lujza útnak indult, hogy férjét meglátogassa a harctéren. Pontosan be volt osztva, hogy a császárné mikor, hol száll meg, falusi szálláshelyeken vagy nemesi kúriákban. Így történt az, hogy útja során Hernádvécsén a Vécseyek lakhelyét is meglátogatta, és ott nyugodni tért. Amikor reggeli felkelt és szentmisére kívánt menni, házigazdája, Vécsey Ágoston közölte vele, hogy sajnos Hernádvécsén nincs templom. Távozásakor ezért 1000 dukátot adott a Vécseyeknek a katolikus templom felépítésére.

A templom állaga – a kastélyhoz hasonlóan – az évszázadok során erősen leromlott, de a templom tornya és homlokzatfala ma – köszönhetően a kastély felújítójának – ugyancsak frissen renoválva köszönti az ide látogatókat. A falu evangélikus temploma 1790-ben épült műemlék szintén impozáns hírnöke a múltnak.