A Vécsecityből kiindulva a Cserehát dimbes-dombos tája, a Hernád, a Zemplén és a Bükk szépséges természeti, a környék pedig gazdag építészeti és történelmi élményeket kínál. Hernádvécse ragyogó kiindulási pontja az abaúji-zempléni térség és a felvidék bejárásának. Van kedve felfedezni velünk ezt a csodálatos vidéket? Autójában ülve élvezheti a tájat, hegyeket, völgyeket, folyót, erdőt, s biztos, hogy történelmi-építészeti nevezetességekhez, a szívet is megérintő emlékekhez jut el.
Látnivalók
Az olvasóhoz címzett gondolataimból
Hogyan is szólítsam Önt? Kedves vendégünk, barátunk, látogatónk, honfitársunk? Gondolt már arra, hogy egyidejűleg mi mindenek, ki mindenkik lehetünk? A felsoroltakból mind. S ráadásul olyan is, akit érdekel a múltunk, a jelenünkben felbukkanó nyomai régi gazdagságunknak, tájaink szépsége, a dombok zöldje, a folyó kékje, a hátteret adó hegyvonulat, fák, virágok, madarak és vadak, az ember aki alkotott, épített, harcolt s ma már emlékműveken, sírköveken olvashatja a nevét, s az ember, aki itt jár, próbálkozik reménnyel, vagy már lassan feladva azt. Ez is mind mi voltunk, vagyunk. Egy nemzet, egy haza, egy szívdobbanás. Érezhető, éreztethető jó érzés. Engedjük eluralkodni magunkon.
Évekkel ezelőtt, amikor hozzákezdtem a mai „VÉCSECITY” megalkotásához, azt mondtam: ez nem csak egy építkezés. Ez filozófia és fantázia. Olyan, a történelem által „kijelölt” ponton áll most, mely – oly sok területünkhöz hasonlóan – érdemtelenül sodródott hazánk földrajzi, egzisztenciális peremére. A valamikori lét számos és szépséges relikviáját fogja látni, induljon el bármely, könyvecskénkben Önnek szívvel ajánlott útvonalunkon. S biztos vagyok abban, hogy örülni fog, ha ezek között meglátja a mát is, az itt ott megmutatkozó csíráját, vagy már szárba is szökkenő sarját a tenni akarásnak, az alkotásnak, a haladni vágyásnak. Ez Magyarország, ez is Magyarország!
A Cserehát szépséges tájaival, flórájával, faunájával, a Hernád kanyargó szalagjával, a Zempléni hegyek kéklő vonulatával, várainkkal, kastélyainkkal, Aggtelekkel, Sárospatakkal, Tokajjal és Lillafüreddel, Miskolccal és az oly közeli szomszéddal, Kassával. Ugye érezhető, hogy Hernádvécse a középpont?!
Mi itt, ahol most olvasgat, az oly törékeny múltat próbáltuk óvó kezekkel a mába ágyazni az Ön számára. Féltőn, hiszen a történelmünk, a múltunk, a gyökereink azok, amikből táplálkozunk, hogy lankadatlanok lehessünk a mában. S gondolunk-e arra, hogy a ma is a történelem része, „a holnap tegnapja” és ugyanúgy megismerést, szerető figyelmet, tetteket, gondoskodást, rácsodálkozást és azonosulást igényel, mint a múltunk? Hiszen a jelen a gyerekeink, unokáink, s az ő gyerekeik múltja lesz. S mindez, ha megtesszük, maga a haza szeretete: a hazaszeretet.
És a szomszédaink. Az Európafal nem véletlenül áll nálunk. Szimbóluma a hitünknek, rotarista voltomnak, annak, hogy egymással, egymás mellett, egymásért nemcsak értelmesebb, jobb is. Várjuk mindnyájukat, akik a szomszédaink, és az ő szomszédaikat is. Induljanak bármerre útvonalainkon, kísérjék Önöket útravaló jókívánságaink. Fedezzék fel ezt a Magyarországot, ismerjék meg levegőjét, ízeit, szépségeit. Érezzék jól magukat nálunk a Vécsecityben, a Csereháton, útjaikon és minden napjukon amit itt töltenek! Szívből kívánom ezt!
